Hasznos információk

Általános tudnivalók:

Földrajzi fekvés:

Horvátország az Adriai-tenger keleti partjának az európai szárazföldbe legmélyebben benyúló és egyben legnagyobb részét foglalja el. Horvátországhoz tartozik az Adria teljes partszakaszának fő, a legtöbb szigetet is magában foglaló partszakasza. A Dinaridák szűk hegyi övezete választja el az ország mediterráneumi részét a Közép-európai kontinentális résztől, amely északnyugaton az Alpok legkeletebben fekvő lankáitól keleten a Duna partjáig terjed, magában foglalva a termékeny földű Pannon síkság déli részét.

Felszín:

Szárazföldi területe 56.594 km2, parti tengerfelülete 31 479 km2.

Népesség:

Horvátországnak 4 290 612 lakosa van.

Nemzetiségi összetétel

A lakosság nagy része horvát, nemzeti kisebbséget alkotnak: szerbek, bosnyákok, szlovének, magyarok, csehek, olaszok, és albánok.

Államberendezés:

Horvátország többpártrendszerű, parlamentáris köztársaság.

Főváros:

Zágráb 792 875 lakosával az ország gazdasági, közlekedési, kulturális és oktatási központja.

A tengerpart hossza:

6.278 km, ebből 4.398 km a szigetek, sziklazátonyok és szirtek partjaira vonatkozik.

A kisebb-nagyobb szigetek, sziklazátonyok és szirtek száma:

1.244, a legnagyobb szigetek Cres és Krk. A lakott szigetek száma 50.

Legmagasabb pontja:

Dinara – 1831 m

Éghajlat:

Horvátországban három éghajlati zóna van: az ország belsejének síkvidéki területein mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik, az 1200m-nél magasabban fekvő területeken hegyvidéki, míg a tengerpart mentén napsütéses órákban bővelkedő,kellemes mediterrán éghajlat a jellemző- száraz és meleg nyarakkal, enyhe és csapadékos telekkel. Az ország belső részének síkvidéki területein az átlaghőmérséklet januárban – 2 – 0 C°, míg a hegyvidéki területeken valamelyest alacsonyabb; júliusban a levegő hőmérséklete a belső részek síkvidéki területein átlagosan 20- 22 C°, illetve a hegyvidéken 13 C° a jellemző.A tengermelléken a levegőátlaghőmérséklete januárban 5 – 9 C°, júliusban 23 – 26 C°. A tengervíz átlag hőmérséklete télen kb. 12 C°, nyáron kb. 25 C°.
Felvilágosítás: www.meteo.hr (dhmz@cirus.dhz.hr)

Pénz:

kuna / kuna = 100 lipa/.

Külföldi valuta beváltható a bankokban, pénzváltókban, postákon, utazási irodákban, szállodákban.
Hitelkártyák: Szinte valamennyi szállodában, kikötőben, étteremben és üzletben elfogadják az alábbiakat: American Express, Diners, Eurocard/Mastercard, Visa.

Hálózati feszültség:

220 V, 50 Hz-es frekvenciával.

A csapvíz egész Horvátországban iható.

ISZTRIA

Isztriát a rómaiak csak Terra Magica (varázslatos föld) néven emlegették. Valóságos kulturális arborétumról van szó, amelyet a hiszterektől, a keltáktól, a rómaiaktól kezdve a bizánciakon, a szlávokon és a velenceieken át egészen az Osztrák-Magyar Monarchiáig gondosan ápoltak. Bármi is legyen az úticélunk – Pula és a lenyűgöző római kori amfiteátrum, a Kis Velencének becézett Rovinj, az Euphrasius-bazilikáról nevezetes Poreč, Dvigrad, a szellemek városa, Motovun, az apró ékszerdoboz, vagy Grožnjan, a művészfalu – egy biztos, Isztria valóban varázslatos. A vidék egyik kevésbé ismert nevezetessége, hogy itt – Bale település mellett, a tengerfenéken – találták meg 15 évvel ezelőtt a Földközi-tenger vidékének első és mindezidáig egyetlen dinoszauruszcsont-maradványát.

KVARNER

Ez a terület elsősorban a mítoszból ismert Apszürtosz-szigetekről és gyönyörű partszakaszairól – az abbáziai, a crikvenicai, a vinodoli és a rijekai riviéráról – nevezetes. Rijeka egykor az Osztrák-Magyar Monarchia elitjének nyaralóhelye volt, ma pedig a tengerparti térség egyik legjelentősebb nagyvárosa. A Kvarner-öböl szigetei azonban egészen más jellegűek. Krk, Cres és Lošinj szigete – amelyeket mítoszbeli Médeia bátyja, Apszürtosz után Apszürtosz-szigetcsoportnak is neveznek – egytől egyig gazdag antik és középkori örökséggel dicsekedhet. A legnevezetesebb közülük az Apoxiomenon, amely tulajdonképpen egy ókori atléta bronzszobra. A szobrot 1999-ben, Lošinj mellett emelték ki a tengerből. A szobor Lüszipposz görög szobrász alkotása az i. e. 4. századból. Ne feledkezzünk meg azonban a Krk szigetén talált, 1100-ból származó baškai kőtábláról sem, amely az első horvát írásos nyelvemlék.

DALMÁCIA-SPLITI RÉGIÓ

Tudta, hogy Split különleges, az UNESCO-világörökség részét képező óvárosi magja Diocletianus császár 305-ben épült nyaralójának romjain épült? Bár a 17 évszázad alatt, amióta emberek élnek a város ódon falai között, az egykori villa egyes részei igencsak átalakultak – a császár mauzóleuma ma például a Sv. Duja-katedrálisban található – de a Diocletianus-palota ma is Split szimbóluma. Splittől nem messze még egy világörökséghez tartozó városra bukkanhat: Trogir sokak szerint igazi múzeumváros. No de ne feledkezzünk meg a Split környéki szigetcsoportról sem: Brač az itt bányászott márványról és híres kőfaragóműhelyekről ismert, a napsütötte Hvar pedig számos nevezetességgel dicsekedhet: a szigeten található az egész Adria-part legnagyobb tere, Európa első közösségi színháza (amely 1612-ben épült), az Arsenal, s végül Petar Hektorović, a híres horvát humanista, költő és filozófus nevezetes palotája, a Tvrdalj.

DALMÁCIA-SIBENIKI RÉGIÓ

Tudta, hogy az ejtőernyő feltalálója, Faust Vrančić, Šibenik szülötte volt? Ugyan Šibenik várairól és tornyairól is híres, mint a Sv. Mihovil, a Sv. Nikola, a Sv. Ivan és a Šubićevac, a város legnagyobb nevezetessége mégis a 15. században épült Sv. Jakov-katedrális. A két híres reneszánsz mester, Juraj Dalmatinac és Nikola Firentinac által épített katedrálist nagy kőlapokból álló, eredeti kialakítása miatt vette fel az UNESCO a világörökség listájára. Sokak szerint ez a különleges építmény Horvátország legszebb egyházi épülete. Šibenik közelében, a Krka folyó két legszebb vízesése között két további rendkívül híres épület található: a Sv. Arhanđeo pravoszláv kolostor és a Visovac szigetén lévő ferences kolostor, amely gazdag műemlék- és könyvgyűjteménnyel, és számos más értékes látnivalóval rendelkezik.

DALMÁCIA-ZADARI RÉGIÓ

Igazi műemlék- és múzeumváros az UNESCO világörökség-listáján. Dubrovnik Horvátország kulturális kincsestárának egyik legkülönlegesebb darabja: a város leghíresebb látnivalói a 1940 méter hosszú, bástyákkal megerősített városfal, a híres sétálóutca, a Stradun, az Orlando-oszlop, a gótikus-reneszánsz stílusban épült Sponza-palota és a híres Kormányzói Palota, valamint a sok-sok híres templom és a kolostor. Egykor a közelben fekvő, 5,5 km hosszú félsziget, a Pelješac is a Dubrovnik Köztársaság részét képezte: itt található a Ston nevű, kőből épült kisváros, és a hozzá tartozó, 5,5 km hosszú fal. A Korčula szigetén található, hasonló nevű város egy antik görög település maradványaira épült. A város különlegessége a halszálka-alaprajzú utcaszerkezet, ami miatt Korčula igazi városépítészeti unikumnak számít; a másik helyi specialitás pedig a Moreška nevű hagyományos lovagi torna. A legtöbben azonban mégis a híres Marco Polo szülőhelyeként ismerik Korčula szigetét. A Korčulánál is délebbre fekvő Mljet sziget fő nevezetessége, hogy a közepén egy tó található, amelynek a partján egy 12. századi Benedek-rendi kolostor magasodik.

hajósvizsga